FIATALOK

Azon generációk – gondolunk itt a 20-30 évesekre – tagjai közül, akik még nem éltek a „szocializmus” idején, de olvasás útján vagy hallomásból szert tettek bizonyos ismeretekre, sokan úgy vélik, hogy „a szakszervezet a szocializmusból itt ragadt őskövület”.

Szóval, mi a helyzet a fiatalokkal?

Az Egyenlő.hu éppen őket, fiatalokat szeretné meggyőzni!

Sőt, támaszkodunk rájuk, bízunk bennük és tanácsokat remélünk tőlük, hogy milyen szempontok szerint határozzuk meg céljainkat, amelyek a jövő társadalmának aktív munkavállalóit kellőképpen ösztönöznék. Tehát kérdezünk, és nem apáskodunk.

A fiatalok nem feltétlenül hisznek az elégedetlenség kifejezésére korábban alkalmazott, klasszikus eszközökben. Egy részük kiábrándult az utcai demonstrációkból. Ők már nem arra törekednek, hogy jelszavakat durrogtassanak. Sejtik, hogy az ilyesmi vajmi kevéssé befolyásolja a döntéshozókat.

TÉNYLEGESSÉG

Sajnálatos módon a szakszervezet fogalma az emberek fejében a rendszerváltás óta, tehát 32 éve nem változott túl sokat. Továbbra is a pártállamból átöröklött elvekre alapozott, bürokratikus és semmittevő intézményként gondolnak rá.

Holott a szakszervezet minden ember számára elérhető alkotmányos eszköz, amely a modern kori társadalomban arra szolgál, hogy a munkavállaló kinyilváníthassa véleményét a munkaadó felé. A jogállamban ez nem kiváltság, hanem lehetőség! Sőt, alapjog. Olyan szakszervezet kell, amely nem csak beszedi a tagdíjat, és felveszi a különböző támogatásokat, hanem valóban tesz is a munkavállalókért. Tehát ténylegesen dolgozik.

Az Európában közel százötven éve honos, keresztény-szociális értékek képviseletében az Egyenlő.hu célja egy modern, európai elveken alapuló szakszervezet felépítése, amely hitelesen képviseli a munkavállalók jogait. Amúgy pedig ne áruljunk zsákbamacskát, jobbközép elkötelezettségű, keresztény-szociális szakszervezet vagyunk.

Az emberek érzik, hogy vannak szakszervezetek, amelyek rég lejattoltak a munkaadóval. Az hagyja, hogy terjeszkedjenek, gyakran még segít is nekik, cserébe viszont elvárja, hogy azok ne nagyon álljanak ki a dolgozókért. A multi így „biztonságban” van. Csak a melóssal nem törődik senki.

Mi egészen másképp gondoljuk az érdekképviseletet.

NŐK

A történelem folyamán a nők nem csak női mivoltuk miatt kerestek kevesebbet, hanem azért is, mert ők nem minősültek „családfenntartónak”. Sokáig úgy vélték, hogy az asszony keresete pusztán kiegészítése a férfiénak, és e szerint határozták meg a mértékét. Ez sajnos mind a mai napig érezteti a hatását.

Úgy tűnhet, hogy a demokráciákban élő nők előtt pontosan ugyanazok a lehetőségek nyitottak, mint a férfiak számára. Mégis, nap, mint nap szembesülünk a sokkoló ténnyel: az „átlagos” férfi és női élet továbbra is radikálisan különbözik egymástól. S bizony már a bérek tekintetében is.

A gyermekgondozási és háztartási feladatokon kívül a beteg- és idősgondozás is többnyire a nőkre hárul.

A nők túlterheltek, és a munkáltatók még ma is kevéssé veszik figyelembe, milyen nehéz összeegyeztetni a családot és a munkát. Az alacsony bérek és az adminisztratív okok miatt még mindig nem jellemző a részmunkaidő, és sokáig nem volt prioritás a gyermekgondozási és idősgondozási szolgáltatások fejlesztése. Hogy csak egy példát említsünk a sokból…

A magasan képzett nők munkát is és családot is szeretnének – előbb munkát és egzisztenciát, utána családot. Az alacsony iskolai végzettségűek, a munkásnők pedig eleve nehezebben helyezkednek el, és a bizonytalan visszatérési lehetőség is kockázatossá teszi számukra a gyermekvállalást. A foglalkozási szegregáció mindkét formája változatlanul jelen van a munkaerőpiacon, és gátolja a nemek egyenlő esélyeit. Az elérhető jövedelmek is jelentősen különböznek, és a nők által dominált szakmákban illetve szakterületeken sokkal kisebb a kereseti lehetőség. A vertikális szegregáció sem csökken: a nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető pozíciókban, és a vezetői szinteken is látványos a lemaradásuk a férfiakhoz képest. Miközben nem egyáltalán nem gyengébb képességűek vagy lustábbak. Képzettek, szorgalmasak, és ….mégis.

Az európai gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi foglalkoztatáspolitikán belül is egyre nagyobb szerepet kapnak az esélyegyenlőségi akciók. Ennek ellenére sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a megkülönböztetésen alapuló szegregáció jelen van a legtöbb munkakör, „ágazat” terén. A megkülönböztetés egyik alapja pedig sok esetben a nem. Vagyis hogy Te milyen nemű vagy. Nő vagy férfi.

Céljaink közé tartozik a munkáltatók ráébresztése arra, hogy teljes szemléletváltásra, a munkahelyi elvárások, a vállalati normák újragondolására, átértékelésére, megfelelő szintű kommunikációra és partnerségre van szükség – a két imént említett –  munkaerő-piaci szereplő között.

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Az Egyenlő.hu teljesíti szakszervezeti kötelességeit, és hatékony segítséget nyújt balesetben megsérült tagjainak.

A munkahelyi balesetek, illetve a foglalkozási megbetegedések olyan napi szintű problémákat okoznak, amelyek mindenképpen szakszerű, gyors és hathatós segítséget igényelnek.

Amikor még nem létezett társadalombiztosítás, a szakszervezetek a befizetett tagdíjakból betegségi és munkanélküli segélyt nyújtottak tagjaiknak. Napjainkban is sokat jelent a szakszervezet közreműködése, a hatékony és gyors segítség érdekében.

A mai jogszabályi környezetben sajnos egy balesetben megsérült munkavállaló egyedül nagyon nehezen tud fellépni érdekei védelmében. Szakszervezetünk ezért célul tűzte ki, hogy a balesetben megsérült munkavállalók érdekeit képviselje. Igen, ha kell, szembeszállunk a CÉGEKKEL.

Tudja Ön, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkavégzése során vagy azzal összefüggésben balesetet szenved, akkor a tb-ellátáson felül teljes kártérítés és sérelemdíj illeti meg? A munkavállalók kártérítési igényükkel közvetlenül a munkáltatóhoz fordulhatnak, függetlenül attól, hogy a munkáltató rendelkezik-e felelősségbiztosítással, vagy sem.

A segítségnyújtás összetett feladatkör.

A munkahelyi baleset utáni kárrendezés sokrétű folyamat, ami több jogterületet átfogó, komoly munkát igényel. Ebben nyújtanak segítséget jogászcsapatunk felkészült, tapasztalt tagjai.

Persze, a munkavállalónak sem árt bizonyos jogszabályokkal tisztában lennie…

Munkabalesetnek azt nevezzük, mikor a munkavállaló a munkaköri feladatai teljesítése során vagy azzal okozati összefüggésben kárt szenved. Munkahelyi baleset és a törvényi feltételek teljesülése esetén kártérítés jár!

Az üzemi baleset ezzel szemben társadalombiztosítási fogalom. Az is üzemi balesetnek számít (munkabaleseten kívül), ha a munkavállalót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset, vagy úgynevezett foglalkozási megbetegedést szenved el.

Foglalkozási megbetegedésről akkor beszélünk, foglalkozási megbetegedésről, ha a munkavégzés során a munkavállaló szervezetében olyan elváltozások alakulnak ki, melyek súlyos egészségkárosodáshoz vezetnek. A károsult természetesen ez esetben is élhet kártérítési igénnyel!

 Jogászaink természetesen a napi szinten felmerülő munkajogi kérdésekben is segítséget nyújtanak!

A munkajog mint jogág a munkáltatók, a munkavállalók és az érdekképviseletek egymás közti viszonyait, a munkaviszony általános szabályait rendezi. A munkaszerződés megkötése, módosítása, a munkaviszony megszüntetése a munkajog legfontosabb területe, emellett szól a pihenőidőről, munkaidőről, a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségéről. A kollektív munkajog szól az érdekegyeztetési folyamatokról, a szakszervezetekről, a sztrájkjogról, a munkavédelmi előírásokról.

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények összessége, amelyet törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere támogat. A munkavédelem célja a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása, és a munkakörülmények humanizálása. A személyi és tárgyi feltételeket olyan módon kell megteremteni, hogy megelőzhessük a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Mindezek függetlenek a munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formáitól.

A kártérítés alapelve a Római Birodalom óta a restitutio in integrum, vagyis az eredeti állapotban való visszahelyezés. A károkozó felelőssége minden tekintetben a károsult baleset előtti vagyoni viszonyainak helyreállítására irányul. A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt (keresetveszteség), illetve a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. Mivel ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert az idő kerekét visszatekerni nem lehet, ezért a károkozónak pénzben kell megtérítenie a károsult kárát, megalapozottság esetén a sérelemdíjat is.